„Az aggodalom jogos” – Szijjártó Péter is elmondta a véleményét az átláthatósági törvényről (VIDEÓ)

A külügyminiszter szerint nem a törvénytervezet aggasztó, hanem az, hogy külföldről próbálják befolyásolni a magyar választói akaratot.

Felvidéki városok is támogatják a projektet.
Május 19-én újabb lépést tettek Nógrád vármegye településvezetői és civil szereplői annak érdekében, hogy megvalósuljon a régóta vágyott vasútfejlesztés a térségben. A Balassagyarmaton tartott egyeztetésen a résztvevők egyhangúan kiálltak amellett, hogy a korszerű vasúthálózat alapvető feltétele a térség gazdasági és társadalmi fejlődésének. Kiemelt célként fogalmazták meg az Ipolyság és Drégelypalánk közötti, 6,8 kilométeres vasúti szakasz újjáépítését,
amely hosszú távon a szlovákiai és magyarországi vasúti rendszerek összekapcsolását szolgálná.
Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere az Indexnek hangsúlyozta, hogy a térség új képviselői testületei tovább viszik a régió évtizedes vasútmentő szándékait. Az Ipolyság–Drégelypalánk vasútvonal nemcsak a legrövidebb összeköttetést biztosítaná Kassa és Pozsony között, hanem komoly gazdasági potenciált is rejt magában – különösen az áruszállítás területén.
A portál kifejti, hogy a megbeszélésen döntés született arról, hogy a helyi vállalkozásokat bevonva mérik fel, használnák-e a vállalatok a tervezett szakaszt logisztikai célokra.
A cél: konkrét adatokkal, tervekkel és érvekkel a minisztérium elé tárni a projektet.
A kezdeményezés mögött nemcsak önkormányzatok, hanem civil szervezetek is felsorakoztak, akik már 2021-ben memorandumot fogadtak el az Ipoly-völgyi vasút megmentéséről.
A polgármester szerint különösen fontos lenne a közvetlen Balassagyarmat–Budapest-járat újraindítása, valamint a Losonc–Balassagyarmat nemzetközi személyszállítás visszaállítása. Mindez nemcsak a határon átnyúló kapcsolatok élénkítését, hanem a térség mobilitásának javítását is szolgálná.
Csach Gábor a komoly összefogás mellett azért is bizakodó,
mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter áprilisban a pozsonyi látogatása alkalmával bejelentette, hogy Balassagyarmaton és Salgótarjánban is bővítenék a vasúti közlekedést.
Nyugat-Nógrád ugyanis már Budapest külső agglomerációjához tartozik, ahol a 2-es főút forgalma – napi 17 ezer áthaladó járművel – régóta komoly problémát jelent. A vasúti alternatíva fejlesztése így már közlekedéspolitikai szempontból is sürgető.
A polgármester az Indexnek azt is elárulta, hogy a Vác–Balassagyarmat (75-ös) és Balassagyarmat–Aszód (78-as) vasútvonalak fejlesztése szintén napirenden van, mivel jelenlegi állapotuk csak korlátozott szolgáltatást tesz lehetővé. Bár karbantartási munkák történtek, a polgármester szerint csak jelentős modernizáció hozhat áttörést, különösen az áruszállítás és utasforgalom szempontjából.
A tervezett fejlesztés mintegy 33 magyarországi és négy szlovákiai települést érintene, összesen csaknem 120 ezer ember életét befolyásolva pozitívan. A vasút élénkítené a gazdaságot, növelné a turisztikai vonzerőt és javítaná a munkaerő mobilitását –
ezzel pedig versenyképesebbé tenné a régiót a befektetők számára is.
A szlovákiai Ipolyság polgármestere, Zachar Pál szintén elkötelezett a projekt mellett. Szerinte a fejlesztés csak akkor érthető igazán, ha nemzetközi kontextusban szemléljük, ezért céljuk, hogy kormányközi megállapodás szintjére emeljék az ügyet. A térségi összefogás, a gazdasági racionalitás és a politikai akarat találkozása most reális esélyt adhat arra, hogy az Ipoly-völgyi vasút újra a régió fejlődésének motorjává váljon.
Nyitókép: Vajda János/MTI/MTVA